~ Elena Avena Pedersoli ~
Reggel az ajtón beszűrődő kopogásra ijedek fel. Álmosan és borzalmasan fáradtan ülök fel az ágyon és miközben kócos hajamba túrok elnyomok egy ásítást is magamban. - Ki az? - szólok ki még kábán, de mire kimondom a szavakat bevillan néhány kép az éjjel történtekről. Ahogy tudatosul bennem mi történt szinte ki pattanok az ágyból és sietve tépem fel az ajtót hogy lássam ki áll ott. - Gian. - könnyes szemekkel nézek fel a férjemre. - Minden rendben kicsim. - szét tárja kezeit és én habozás nélkül simulok az ölelésébe. - Mi van Alexel? - kérdezem halkan. - Meghalt. - feleli Gian. - Megértem ha dühös vagy miatta, de nem szándékosan lőttem le. Őt nem. - magyarázkodni kezd és én csak most jövök rá hogy valóban attól tart hogy én neheztelek rá azért ami éjjel történt. Pedig ez egyáltalán nem igaz. Sőt. Magamat okolom a történtek miatt, hiszen Alex miattam jött ide, mert korábban elhitettem vele hogy van esélye nálam. Talán ha akkor nem engedem magamhoz közel akkor most nem jött volna ide és nem tört volna először Gian majd Alberto életére is. - Nem vagyok dühös. - suttogom kissé elérzékenyülve. - Rettegtem hogy bajod esik. - nézek fel rá szomorúan. - Most már minden rendben lesz bébi. Ígérem. - két keze közé fogja az arcom és lágy csókot hint ajkaimra. - Alberto? - szakadok el tőle ahogy eszembe villan a legjobb barátom, aki este szintén veszélyben volt. - Még az este alapos fejmosásban volt része. Még alszik. - feleli és meglepnek a szavai. - Bántottad? - lépek el tőle és várom a válaszát. - Dehogy bántottam. - sóhajt fel. - De hülye volt hogy kockáztatta az életét. - teszi hozzá és a hangjából aggódás cseng ki ami megmosolyogtat. - Most mi olyan vicces? - kérdezi miközben végig simít a hátamon és ismét az ölelésébe von. - Csak nem féltetted őt? - kérdezem reménykedve hogy igen lesz a válasza. - Szerinted miért kezdtem el dulakodni Alexel? Albertonak esélye sem lett volna ellene. Alex is egy igazi szerencsétlen volt, lőni sem tudott rendesen, de Alberto kezében tegnap este volt először fegyver. Talán még elsütni sem tudta volna. - mondja komolyan. - Szóval féltetted? - kérdezem meg ismét. Pár pillanatig csak néz rám és látszik hogy nehezére esik választ adni. - Igen. - szinte hang nélkül ejti ki a választ amivel boldoggá tesz. Talán nem reménytelen hogy egy szép napon Gian és Alberto olyan testvérek lesznek amilyennek lenniük kellett volna mindig is. - Hogy van az oldalad? - váltok hirtelen témát, mert látom hogy zavarban van és én nem akarom őt kellemetlen helyzetbe hozni azzal hogy szembesült az érzéseivel amik szerint nagyon is fontos neki az öccse. - Kurvára fáj de nem vészes. - vonja meg a vállát. Örülök hogy nem sérült meg jobban mint korábban. Az hogy túlélte az estét tényleg csak a csodának köszönhető. Centiken múlt hogy helyette Alex kapta a golyót. Furcsa érzés hogy ennyire könnyedén veszem Alex halálát, pedig fontos volt nekem, közel került hozzám, de tegnap ahogy fenyegette Giant...mintha az érzések amiket iránta addig tápláltam, köddé váltak volna. Giant veszélyben látni olyan erős lelki fájdalmat és félelmet váltott ki belőlem, hogy egyszerűen nem tudtam másra sem gondolni. Szégyenlem bevallani, de picit meg is könnyebbültem amikor Alex meghalt, mert tudtam hogy mostantól már nem bánthatja Giant. Hogy örülhetsz egy olyan ember halálának akit egykor szerettél mint barátot és még meg is csókoltad?! Kérdeztem magamtól még az este, de nem találtam rá választ. Ugyanakkor nem is akarok leragadni a múltban. Ki tudja még mi minden vár ránk, hiszen Gian továbbra is célpont. - Mi jár a fejedben? - Gian zökkent ki a gondolataimból ahogy leül az ágyra és az ölébe von. - Gyűlölöm az életem. - sóhajtok fel. - Tessék? - döbbenten kérdez vissza. - Nem úgy értem. - csóválom a fejem. - Én csak...- elakad a szavam mert korábban már beszéltem neki arról hogy milyen élet az amire vágyok és akkor sem teljesen értett meg. Gian számára nem ugyan az a tökéletes élet mint nekem. - Mond el. - arcát a nyakamba fúrja és ajkait a bőrömre simítja. - Szeretnék úgy felébredni mindennap hogy nem kell félnem attól hogy valaki az életünkre tör, hogy nem kell félnem attól hogy bármikor meghalhatsz, és hogy a gyilkosság nem bűn hanem eszköz a céljaink eléréséhez. Nekem ez a pokol. - vallom be őszintén. - Ilyen körülmények között hogyan alapíthatnánk családot? Hogyan tervezhetnénk közös jövőt? Mikor még a holnap sem biztos a számunkra. - szomorúan hajtom a fejem a vállára. - Azt akarom hogy boldog legyél Elena. - suttogja. - És ezért mindent meg fogok tenni. - ígéri, de én bármennyire is szeretem őt, nem hiszek neki. Ebben nem. - Téged ez az élet vonz. Te ezt szereted. A hatalmat, a fegyvereket. - sorolom lemondóan de ő erősen, ugyanakkor gyengéden ragad meg és maga felé fordít. - Én téged szeretlek. Semmi nincs ami fontosabb lenne nálad. És esküszöm neked Elena, hogy boldog életed lesz. - leemel az öléből és feláll. - De én veled akarok boldog életet. - nézek fel rá. - Úgy lesz. - bólint. - Mindent megadok neked Elena, amit csak szeretnél. - letérdel elém és kezeit az enyémekre simítja. - Bízz bennem. - kéri lágyan. - Bízom benned Gian, de ismerlek annyira hogy tudjam, a maffia nem egy olyan dolog amit képes lennél feladni azért hogy egy normális életet élj és olyan munkát végezz ahol teszem azt ölni bűn. - magyarázom komolyan, hiszen ez az igazság. - Érted mindent fel tudok adni. - suttogja majd közelebb hajol hozzám és megcsókol. Nem értem a szavait, fogalmam sincs hogy miért mond ilyeneket és hogy mit is takar pontosan az hogy értem mindent feladna, de nem is tudok ezen gonodolkodni mert a követező pillanatban az ágyra dönt és fölém mászik. - Mit művelsz? - kérdezem mosolyogva. - Amióta elhagytál nem szeretkeztünk. - suttogja ajkaimra. A szavai és az érintése is kellemes bizsergést vált ki belőlem. Igaza van, hiszen miután elhagytam egy hétig Alexel bújkáltam aztán amikor vissza hozott ide gyűlöltem őt, majd megsérült és azóta is csak a problémák sorakoznak elénk nap mint nap. - Elég jól vagy ahhoz hogy most bepótoljuk? - kérdezem aggódva. - Piszkosul fáj a sérülésem. - néz le rám, egyenesen a szemeibe. - De megéri ez a kis szenvedés, cserébe megkapom a finom ajkaid, a tested....nem bírom már nélküled. - minden szava után apró csókokat hint az ajkaimra, az arcomra, nyakamra és a vállamra is. - Hogy lehetne neked ellenállni? - nevetek fel. - Sehogy. - vigyorog rám önelégülten. A szemei vágytól csillognak ahogy biztosra veszem hogy az enyémek is. Olyan szerelmet érzek a szívemben iránta amit még soha. Sok minden történt velünk az elmúlt rövid időszakban, de azt biztosan állíthatom hogy jobban szeretem őt most, mint az első pillanatban amikor rájöttem hogy szerelmes lettem belé. A napok, hetek...hónapok formáltak minket és az érzéseinket is. Meghalnék ezért a férfiért, a férjemért. A tarkójára simítom az ujjaimat, és közelebb húzom, hogy egy heves csókban olvasszam össze magunkat, megosztva vele magamat és egy csodás, őrült és minden ízében kegyetlenül észvesztő szeretkezés ígéretét.
Puszedli :D
VálaszTörlésEz a rész is nagyon tetszett. Gian bevallotta hogy este féltette az öccsét. Végre bevallottaés édes volt hogy zavarba jött ettől. " látom hogy zavarban van és én nem akarom őt kellemetlen helyzetbe hozni azzal hogy szembesült az érzéseivel amik szerint nagyon is fontos neki az öccse. " Elena érzéseit is meg tudtam érteni Alex halálával kapcsolatban hiszen tényleg majdnem elveszítette Giant. Viszont ami a legjobban tetszett az a rész vége volt. Elena és Gian végre igazán egymásra találtak ismét. Nagyon, nagyon várom a következő részeket is 💖💖💖
Sziaaa
VálaszTörlés" Szégyenlem bevallani, de picit meg is könnyebbültem amikor Alex meghalt, mert tudtam hogy mostantól már nem bánthatja Giant. Hogy örülhetsz egy olyan ember halálának akit egykor szerettél mint barátot és még meg is csókoltad?! Kérdeztem magamtól még az este, de nem találtam rá választ. " Elena meglátásai nagyon jók voltak, hiszen Alex tényleg fontos lett neki, de ahogy Gian élete volt a tét más már nem számított. Őszintén örülök hogy nem rágódik Alex halálán és annak méginkább hogy nem Giant okolja ezért is. Aranyosak voltak a rész végén. Így szeretem őket látni, együtt, szerelmesen. Várom a következő részeket is. Puszi ❤
Szia nyuszkó :)
VálaszTörlésEl sem merem képzelni hogy Gian milyen fejmosást adott Albertonak az este történtek után. Szívesen megnéztem volna ahogy a féltő bátyj szerepében tündököl és vajon Alberto hogyan fogadta a tényt hogy Gian féltette őt?! Azt is jó volt olvasni hogy Gian bevallotta Elenának hogy féltette az öccsét. Elena pedig ismét szembesítette Giant azzal hogy az élet amit most élnek kicsit sem jó. Gian szavai pedig arra engednek következtetni hogy el fogja fogadni Christian ajánlatát. Tetszett. Várom a folytatást :)
Hi
VálaszTörlésAzt a mindenit, egy igazán izgalmas rész után, ez a rész most szuper levezetés volt és meg is nyugodtam hogy Elena nem szenved Alex halála miatt, sőt nagyonis jól viseli ami még őt is meglepte. De megértem őt, mert ő Giant szereti, szerelmes belé és ha úgy vesszük rajta kívül senkije sincs csak még Alberto mint barát és Greta az anyósa. Elenanak Gian a minden és veszélyben volt. A helyében én is így gondolkodnék Alex halálával kapcsolatban. Gian pedig szuper cuki volt ebben a részben. Remélem tényleg komolyan mondta Gian hogy Elenáért mindent fel ad. Nagyon tetszett. Várom a folytatást.🌹
Hello
VálaszTörlésEl sem hiszem hogy ezt írom de így a 48. rész után kezd úgy tűnni hogy Gian kezd észhez térni minden szempontból. Tudja mit akar, tudja mi a fontos és hogy mi forog kockán. Elena boldogsága fontos neki és a családja ezért pedig mindent meg akar tenni, tehát ez az én olvasatomban annyit tesz hogy elfogadja Christian ajánlatát. Én nagyon bízom benne hogy így lesz mert ő és Elena megérdemelnek egy normális, hétköznapi, nyugodt és mindenek előtt boldog közös életet. Remek rész volt. Tetszett. Csak így tovább ;)
Hali :)
VálaszTörlésLeszögezném hogy az egész rész tetszett, minden sorát imádtam, na de az utolsó mondat...na az nálam mindent vitt: " A tarkójára simítom az ujjaimat, és közelebb húzom, hogy egy heves csókban olvasszam össze magunkat, megosztva vele magamat és egy csodás, őrült és minden ízében kegyetlenül észvesztő szeretkezés ígéretét. " Erre vártam már kb azóta hogy Elena és Gian elszakadtak egymástól. Ebben a részben igazán lehetett érezni hogy valóban kibékültek és már nem állhat közéjük semmi a múltból. Örültem és jó volt őket ismét így látni. Siess a kövi résszel. Ezer millió pusziii :)
Bonjour
VálaszTörlésTetszett hogy Elena is észrevette azt hogy a két testvér elkezdett egymáshoz közeledni és rá is kérdezett, így Gian ki is mondta hogy fontos neki Alberto és féltette őt Alextől. És ha már Alex, annak örültem a legjobban hogy az ő halála nem vert éket Elena és Gian közé, sőt ha lehet csak még jobban összehozta őket. Gian aranyos volt ahogy bepróbálkozott Elenánál és célt is ért a szeretkezést illetően. Mindig öröm azt látni ha a tenyerén hordozza Elenát és szépes beszél vele, most ebben a részben pedig megígérte neki hogy mindent megtesz azért hogy Elena boldog legyen ez pedig csak egyet jelenthet és az az hogy kilép a maffiából. Várom a többi részt. ❧ ❧ ❧
Szió :)
VálaszTörlésSzámtalan vallomást olvashattunk ebben a részben, többek között azt hogy Gian féltette Albertot, aztán azt hogy Elena utálja az életét és közben megkönnyebbült hogy Alex meghalt, nekem mégis az ragadta meg a figyelmem amit Gian mondott arról hogy Elenáért mindent képes megtenni és boldoggá akarja tenni. Nagyon remélem hogy ez azt jelenti hogy új életet kezdenek távol a Maffiától. Elena gondolatai is nagyon tetszettek " Sok minden történt velünk az elmúlt rövid időszakban, de azt biztosan állíthatom hogy jobban szeretem őt most, mint az első pillanatban amikor rájöttem hogy szerelmes lettem belé. " Meg tudom érteni hogy így érez. Tetszett. Nagyon várom a kövi részt <3
Szia :)
VálaszTörlésNem lepett meg az, hogy Elena jközömbösen fogadta Alex halálát. Én is így tettem volna, hiszen csak Elena szeretett volna neki esélyt adni, de ezt szerelem nélkül nem könnyű. Na és a rész vége...hát igazán+18-as karikás volt, de nagyon örültem Elena és Gian kettősének, mert ebből látszik az, hogy végre teljesen kibékültek. Puszi :)